A Csillagok h�bor�ja (eredeti c�me: Star Wars) egy �ropera filmsorozatnak, irodalmi m�veknek �s sz�m�t�g�pes j�t�koknak a neve. Mindezek George Lucas filmrendez� �tletei alapj�n k�sz�ltek el. A filmek cselekm�nye a Galaktikus K�zt�rsas�g �s a Galaktikus Birodalom k�zti �tmenetek, valamint a Galaktikus Polg�rh�bor� (amely a L�zad� Sz�vets�g �s a Galaktikus Birodalom k�z�tt zajlik) k�r�l forog. Val�j�ban az eg�sz cselekm�ny a j� �s a rossz harc�t jelk�pezi. A t�rt�net „r�ges r�gen, egy messzi-messzi galaxisban…” j�tsz�dik. Az eredeti Csillagok h�bor�ja-tril�gia, f�leg annak els�k�nt vet�tett r�sze, az Egy �j rem�ny (IV. epiz�d) �tt�r� jelent�s�g� volt a sci-fi m�faj�ban mind tartalmilag, mind a technikai megval�s�t�st tekintve, de az el�zm�ny-tril�gia (Balj�s �rnyak, A kl�nok t�mad�sa, A Sith-ek bossz�ja) is sz�mos �j�t�st hozott mag�val.

A Csillagok h�bor�ja egyik legismertebb szerepl�je, Darth Vader alakja az Egy �j rem�ny c�m� r�szb�l

A Csillagok h�bor�ja t�rt�net�t hat mozifilm mes�li el. Egy sor m�s film, anim�ci�s film, k�nyv mutatj�k be ezt b�vebben vagy tesznek m�g hozz� az univerzumhoz. A filmek �s a k�nyvek az �rben j�tsz�dnak le, a cselekm�ny m�gis emberi jelleg�. A t�rt�netben keverednek a racion�lis alapokon �ll� sci-fi elemek (forradalmi k�zdelem egy elnyom� rendszer ellen), valamint a meseszer�, illetve mitikus von�sok (emberfeletti hatalommal b�r� harcos-tan�t� rendek, akik a vil�got �sszetart�, misztikus jelleg� „Er�t” haszn�lj�k). A sci-fi k�ls�s�gek ellen�re val�j�ban k�zelebb �ll a fantasy, valamint a kalandfilm m�faj�hoz. Ett�l nem f�ggetlen�l a filmsorozat sok vonatkoz�sban hasonl�t a m�toszokhoz. George Lucas szerint az volt a sz�nd�ka, hogy egy modern m�toszt hozzon l�tre. Saj�t bevall�sa szerint ez adta az ihletet �s a legjelent�sebb hat�st ahhoz, hogy megcsin�lja a saj�t „�roper�j�t”. A filmsorozat szerepl�i, a helysz�nek elnevez�sei �s egyes �p�letek, t�rgyak sz�mtalan utal�st tartalmaznak az emberis�g t�rt�nelm�re, nagy alakjaira, filmjeire, m�toszaira. ^[1]

Sok Csillagok h�bor�ja-rajong� a filmeket gyerekk�nt l�tta, �s az akkor forradalminak sz�m�t� k�l�nleges effektusok, a film fant�ziad�s k�pi vil�ga �s cselekm�nyvezet�se m�ly nyomot hagytak benn�k. Sz�mos eleme – �gy p�ld�ul R2-D2 vagy Csubakka alakja, a f�nykard, vagy „Az Er� legyen vel�nk!” kifejez�s, vagy a Darth Vader l�gz�rost�lya �ltal kiadott zaj – v�lt kultur�lis embl�m�v�, nem csak az Egyes�lt �llamokban, hanem vil�gszerte.

Minden film �s �ltal�ban minden, az univerzumhoz kapcsol�d� m� elej�n megjelenik a k�vetkez� sor: „R�ges r�gen, egy messzi-messzi galaxisban…” (eredeti angol nyelven: „A long time ago in a galaxy far, far away….”) �s ez az egyetlen sor, amely val�s vil�ggal kapcsolatban hangzik el (nyilv�nval� itt az utal�s a mes�kre: „R�ges r�gen, az �perenci�s tengeren is t�l…”). A megfogalmaz�s a m� id�tlens�g�re is utal, univerzit�s�ra – �r�k�rv�ny�s�g�re, ahogyan az �si m�toszoknak is mindig megvan a mai �rtelmez�si lehet�s�ge. A LucasArts egyik h�res programja, a Behind the Magic a yavini csata el�tti 5 000 000 000. �vre teszi a Csillagok h�bor�ja keletkez�s�t. (Megjegyz�s: A Star Wars Timetales a t�rt�n�seit (a hat mozifilm�t) a mi korunkt�l mintegy 10 000 �vvel k�s�bbre teszi.)

A Csillagok h�bor�ja – m�r a neve is sugallja – egy aff�le legenda, st�lusa egy modern kori �si mese, egy amerikai m�tosz l�trehoz�s�t c�lozza meg. A t�rt�net a val�s�gt�l elrugaszkodott k�rnyezet ellen�re nagyon is val�s, az ember �r�k harc�r�l, alapvet�en a j�r�l �s a rosszr�l sz�l. Ezek miatt a Csillagok h�bor�ja legink�bb k�ls�s�geiben tekinthet� sci-finek; igaz�b�l sokkal ink�bb hasonl�that� a fantasy alkot�sokhoz (mint amilyen p�ld�ul A Gy�r�k Ura); ugyanis csup�n ink�bb a val�s�ghoz k�pest j�v�nek t�n� mitikus k�rnyezetben j�tsz�dik, ahol a k�l�nleges, t�voli f�ldr�szek hely�t Bolyg�rendszerek veszik �t. Egyik alkot�sban j�tszik fontos szerepet a fizikai val�s�g hat�rainak betart�sa, legyen sz� var�zslatr�l, az Er� haszn�lat�r�l, vagy olyan eszk�z�kr�l, mint a f�nykard. F� probl�m�ja - Lucas saj�t meghat�roz�sa szerint ^[2] - is a j� �s rossz �ltal�nos k�zdelme, mint a mes�kben �s a fantasyban; nem pedig az emberis�g j�v�je, vagy valamilyen tudom�nyos probl�ma k�z�ppontba helyez�se.

A filmsorozat kezd�darabj�t, a Csillagok h�bor�j�t 1977. m�jus 25-�n mutatt�k be, majd ezt k�vet�en elk�sz�lt k�t folytat�sa, a Csillagok h�bor�ja V: A Birodalom visszav�g (1980. m�jus 21.), majd a Csillagok h�bor�ja VI: A jedi visszat�r (1983. m�jus 25.) is. A legels� leforgatott film kezdetben csak sim�n a Csillagok h�bor�ja c�met viselte, �m miut�n 1979-ben v�glegess� v�lt, hogy lesznek tov�bbi folytat�sai is, a Csillagok h�bor�ja IV: Egy �j rem�ny c�met kapta.

Az els� r�sz bemutat�s�nak huszadik �vfordul�j�ra 1997-ben a IV.–VI. epiz�dokat �jra megjelentett�k (el�sz�r a mozikban, ut�na VHS kazett�n), Special Editions c�men. Ekkor ugyanis a technika m�r lehet�v� tette olyan speci�lis effektusok alkalmaz�s�t is, amelyek a filmek forgat�s�nak idej�n m�g nem voltak lehets�gesek. A film feljav�t�s�n k�v�l George Lucas n�h�ny effektust digit�lisan �jra feldolgozott (digit�lis Jabba �s egy kicsiny, de fontos jav�t�s a Han Solo �s Greedo k�zti harcot bemutat� filmr�szletben). Ezenk�v�l 2004. szeptember 21-�n ism�t megjelent az eredeti tril�gi�nak egy �jabb kiad�sa, amelyben szint�n tal�lhatunk n�h�ny v�ltoztat�st. A legjelent�sebb �s legvitatottabb v�ltoztat�s az volt, amikor a Csillagok h�bor�ja VI: A jedi visszat�r c�m� r�sz utols� jelenet�ben Lucas lecser�lte az Anakin Skywalkert j�tsz� Sebastian Shaw alakj�t Hayden Christensen�re.

1999-ben ker�lt mozikba a rajong�k �ltal v�rva-v�rt epiz�d, a Csillagok h�bor�ja I: Balj�s �rnyak c�m� r�sz, mely az eredeti tril�gia cselekm�nye el�tt k�r�lbel�l 30 �vvel j�tsz�dik. Ezt k�vette tov�bbi k�t folytat�s, a Csillagok h�bor�ja II: A kl�nok t�mad�sa (2002) �s a Csillagok h�bor�ja III: A Sith-ek bossz�ja (2005).

A cselekm�nyek id� szerinti sorrendj�ben (ez a sorrend nem egyezik meg a filmek megjelen�s�vel):

Forr�s: Wikip�dia